Takách Miklós (1900-1989):

Ungváron végezte a gimnáziumot. Érettségi után, az I. világháború vége felé a tábori tűzérekhez vonult be, és az olasz-frontra került hadapród-jelöltként. A háborúból hazatérve a Műegyetemre iratkozott be, az építészmérnöki karra. A Trianon-i béke utáni , majd a világgazdasági válság alatti nehéz éveket építőipari vállalatoknál dolgozta át, s a 30-as évek közepe táján a Magyar államvasutakhoz került mérnöki állásba. Onnan is ment nyugdíjba 1960-ban. Michels Máté Ilonával 1940-ben kötött házasságot, akivel a II. világháborús és a háború utáni nehéz éveket együtt küzködték át. Talán ebbe fáradtak bele, amikor lassan elhidegültek egymástól és 1959-ben törvényesen elválltak. Házasságukból öt gyerek született: Miklós, Ildikó, Gáspár, Judit és Ákos. Gyermekeivel válása után is fenntartotta a kapcsolatot és anyagiakban is teljesítette kötelezettségeit. Teljes tisztelet és elismerés illeti meg feleségét Ilonkát, aki mind az öt gyermekét vallásos szellemben felnevelte, kiiskoláztatta, egyetemi ill. főiskolai diplomához juttatta és kiházasította. Ennek érdekében a legnehezebb fizikai munkától sem riadt soha vissza. Vállalkozási képességéről is bizonyosságot tett azzal, hogy már idős fejjel divatáru üzletet nyitott a Déli pályaudvar közelében, amit haláláig fenntartott. Miklós 1961-ben másodszorra is megnősült, feleségül vette Serédy Sárikát. Ebből a házasságból gyerek nem származott. Második feleségének halála után egyre fáradtabb lett, ezért tágas öröklakásába magához vette orvos fiát, Gáspárt és annak családját, akik igazi gyermeki gondossággal ápolták, gondozták őt haláláig.

Írta: Takách Zsigmond